Atlantis – Az utolsó űrsiklós küldetés
2011. július 8.-án, az STS-135 küldetés keretében indul utolsó útjára az Atlantis Űrsikló, s ezzel a 12 napos, a Nemzetközi Űrállomásra tervezett küldetéssel befejeződik a NASA Űrsikló programja. Az űrsikló a NASA Kennedy Space Center 39A jelű kilövőállomásról startol. A start magyar idő szerint 17:20-kor lesz. Halasztás az indításnál előfordulhat. Az Atlantis rakterében helyet foglal egy többcélú logisztikai modul, a „Raffaello”, melyben utánpótlást szállítanak az Űrállomásra. A legénység tagjai négy tapasztalt űrhajós, kik már többször repültek űrsiklóval (balról-jobbra); Rex J. Walheim – küldetés specialista, Douglas G. Hurley – pilóta, Christopher J. Ferguson – parancsnok, Sandra H. Magnus – küldetés specialista. Az űrsiklók alapvetően 7 személyesek, de a biztonsági előírások miatt, az utolsó küldetés legénysége csökkentett, 4 személyes lesz. A biztonsági előírás szerint egy másik űrsiklónak kell startra készen állnia a küldetés közben, de mivel az Atlantis az utolsó űrsiklós küldetés, így mentőcsónakként a már az Űrállomáshoz csatlakozó két orosz Szoyuz rakéta szolgál. Az eseményt a NASA TV (www.nasa.gov), a CNN, valamint magyar kommentárral a Galileo Webcast (www.galileowebcast.hu) is közvetíti, valamint a Nemzetköti Űrállomás, s az Atlantis szabad szemmel is látható, pontos helyzetükről a http://www.n2yo.com/ valamint a http://www.heavens-above.com honlapok nyújtanak tájékoztatást.
Július 12-én körbe ér a Neptunusz
Felfedezése, azaz 1846. szeptember 23. óta idén nyáron fejezi be első Nap körüli útját a Neptunusz. A Naptól számított nyolcadik, s 2006 óta egyben utolsó bolygó is (a Pluto körül folytatott bolygó-törpebolygó vita miatt). Központi csillagunktól való távolsága 30 CsE (csillagászati egység), azaz 4495 millió km, így keringési ideje is hosszú, mintegy 164,79 földi év. Felfedezése Johann Gallehoz köthető ki Urbain Le Verrier 
számításai alapján fedezte fel a bolygót az Uránusz perturbációi nyomán. Légkörének összetétele hasonlít az Uránuszéhoz; hidrogén, hélium, és az Uránuszénál kicsit több metán alkotja. Az első igazán jó képeket a Voyager-2 szonda fotózta az óriásbolygóról, s viharáról. A planéta viharainak érdekessége, hogy míg a Földön a viharokért a Nap a felelős a távolabb levő Neptunuszon már a 900-szor halványabban fénylő csillag nem kelthetne viharokat, hanem azokat a bolygó belső hője generálja. Nevét a tengerek istenéről kék színe miatt kapta. Naprendszeri óriásbolygók közül a legtávolabbi, s a legkisebb, de neki is van gyűrűrendszere, valamint erős mágneses tere. Holdjai közül 13-at ismerünk. Közülük a legnagyobb, s a bolygó felfedezése után pár nappal megtalált holdja a Triton. A bolygó szabad szemmel már nem látható, de már kisebb távcsövekkel is felkereshető az éjszakai égbolton. Éjfél után kel a Vízöntő, Aquaris csillagképben kereshető, ahol a távcsövekben halvány csillagszerű kék korongnak látszik
Júliusi csillagképek
Talán az egyik legismertebb, Magyarországról az év bármely szakában látható csillagképek a Nagy-Göncöl, avagy a Nagy- Medve, és a Kis-Göncöl, avagy a Kis- Medve. 
A Nagy-Göncöl hátsó két csillagát összekötjük, s meghosszabbítjuk, eljutunk a Sarkcsillaghoz, a Polarishoz. Ez a csillag található legközelebb az északi sarkponthoz, ezért ekörül látjuk forogni az eget. A Nagy-Göncöl rúdját meghosszabbítva jutunk el egy vörös óriás csillaghoz az Ökörhajcsár konstelláció Arturus csillagához.
Az ég másik oldalán három fényes csillag fénylik. 
A legfényesebb a Lant csillagképben a Vega, a másik két fényes a Sasban az Altair, a Hattyúban a Deneb. Ez a három csillag Vega-Lant-Altair alkotja a „Nagy Nyári Háromszöget”. Közöttük a Nyíl és a Delfin csillagképek láthatóak.