Hétfő, 15.05
Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN hétfőn délután bejelentett eredményei egyelőre nem igazolják a Higgs-részecske létezését, de lehetséges, hogy az eddigi adatokban rábukkantak első nyomaira. A hivatalos bejelentés két fő részből állt: egyrészt sikerült kizárni a higgs létezését bizonyos tömegtartományokban, másrészt viszont olyan jeleket találtak az egyik, a fizikusok által legizgalmasabbnak tartott tartományban, amelyek akár Higgs-részecskék felbukkanása miatt is létrejöhettek.
Korábbi információk
Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN üzemelteti a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC). A berendezés egyik fő feladata a Higgs-részecske (Higgs-bozon, higgs) felfedezése. A fontossága miatt “isteni részecskének” is nevezett higgs létezése alapvető a világunkat leíró részecskefizikai elmélet, a Standard Modell számára, mert a modell szerint a higgs ad tömeget a többi részecskének.
A higgsre sok éve vadásznak a fizikusok, de a 2009 tavasza óta üzemelő LHC-től várják a felfedezést. Az LHC-ben közel fénysebességgel száguldó protonok ütköznek egymással nagy energiákon, és ezekben az ütközésekben nagy tömegű részecskék, például higgsek is létrejöhetnek (a nagyon kis térfogatba koncentrált energia tömeggé, anyaggá alakul át). A másodperc törtrésze alatt elbomló Higgs-bozonoknak csak a nyomait figyelhetnénk meg, másodlagos, könnyebb részecskék formájában.
Az LHC remek teljesítménye miatt már most teljesítették a 2011-es ütközési tervet, így elvileg már látni lehet a higgs nyomait. Az előzetes, például a Nature hírportálján megjelent információk szerint az LHC két nagy kísérlete, a CMS és az ATLAS detektorok is rögzítettek olyan adatokat, amelyek a Higgs-részecske létezésére utalhatnak. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos tömegtartományban (130-150 GeV) az imént említett könnyebb részecskék többletét észlelték. Ez éppen az a tartomány, ahol számos fizikus szerint a higgs létezik.
(forrás: origo)