Magvető hava – Mindszent hava – október
„Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat
Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”
Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles tél várható.
S a jövő tavaszra is jövendöl. Azt szokták mondani: „Október időjárását várd márciusban” – vagyis a márciusi időjárásra lehet következtetni az októberiből.
Ha októberben még meleg az idő, annak a böjtje egy hideg februárral jön el, az októberi szelek pedig enyhe januárt hoznak. Ha október végéig kitart a meleg, őszi idő, az hideg télelőt is jelenthet.
Ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz.
A fákat is érdemes figyelni, mert ha a fák levelei sokáig és nehezen hullanak le, nagy tél lesz. De ha hamar elbúcsúznak az ágaktól, hamar beáll a hideg, jövőre pedig bő lesz az esztendő. Ha viszont sok levél marad a fákon, jövőre sok hernyó támadja majd meg őket. A sok és kemény magú gyümölcs, a sok makk is hosszú, kemény telet jelez – hallani Szlavónia és Baranya falvaiban.
Népi megfigyelések:
– ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
– az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
– sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
– ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
– ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz
Népi mondóka
Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.
Október 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az „Októberi Jánosok” jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a„petró”.
Október uralkodó csillagképe a Skorpió.
Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja
A ferences rend megalapítója (1181-ben született Assisiben), aki a szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette.
Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak. A gonosz, rossz szellemek elűzésére a vetés időszakában kanászostorral durrogtattak.
Assisi Szent Ferenc emléknapja a néphagyományban a szüret kezdetét is jelentette. Sokfelé előző nap kanászostorral durrogtattak a szőlőhegyen, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.
A Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé a búzavetés kezdetét, és ezt a dátumot a háziasszonyok is számon tartották. A vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret, ám ha még kotlós ültetésre szánták magukat, nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, ami a hiedelmük szerint megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz hatalmától.
Október 6. – az aradi vértanúk emléknapja
Megemlékezések Baranya-szerte
Október 6. – Bormaraton Vörösmarton (Drávaszög, ideiglenesen Horvátországhoz csatolva)
Részletes program külön e-mailben küldve
Október 8. – Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa.
A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét.
A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.
Október 9. – Dénes
A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, és a diákok is vakációt kaptak. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.
Véletlen-e, vagy nem, ám tény és való, hogy október havára, történetesen kilencedikére esik a Dénesek neve napja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe „megmutatja” a telet, ugyanis, ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.
Október 14. – Olvasós Boldogasszony, Rózsafűzér Királynéja
Olvasós Boldogasszony, újabb finomkodó szóhasználattal Rózsafűzér Királynéja ünnepét rendesen október második vasárnapján szokták megülni. Népünk olvasókultuszáról itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az olvasó-ájtatosság a dominikánusok buzgólkodására a XV. század folyamán nyerte el mai formáját.
Október 15. – Teréz napja
A női szentek közül Szent Teréz a legnagyobb, a 16. században élt.
A Bánságban és Bácskában, főként a délvidéki magyarság körében asszonyi dologtiltó nap volt, Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira.
E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. Ilyentájt a hűvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek és a lakodalmasoknak.
Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve. A nehéz, de örömteli munka nyitányát, a „szőlőhegy felszabadítását” sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették. A szedőlányok görbe kést, kacort, vagy szőlőollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak a tarkálló tőkesorok közé. Mögöttük a jókedvű férfinép öntötte puttonyba a kövér fürtöket.
Századunk praktikus, ám sokkal prózaibb hagyománya, hogy Teréz napjával kezdődik a hivatalos fűtési szezon.
Október 16. – Gál
Már a jövő nyári időjárásra mutat. (Talán azért is, mert az idén már nem okoz időjárási gondot a mezőgazdálkodás.)
Afféle határnapnak számított a földművelésben. Minthogy rendszerint ekkorra érett be a makk, a bakonyi falvakban – meg másutt is – ekkor csapták ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe. A nálunk is népszerű, középkori bencés szerzetes névünnepének időjárásából már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők: „Ha megizzad a szent úr – állította a rigmus -, és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön”.
Gál napja a paraszti életben a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje, de érdekes hagyomány terjedt el a középkorban az ír származású bencés-rendi szerzetes névnapjához kapcsolódva: a könyvtáráról és iskolájáról híressé vált Szent Gallen kolostorának alapítója a deákok egyik védőszentje lett, és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján „kakas-ünnepeket” (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.
Október 20. – Vendel
A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.
Sokfelé búcsúnapként is szolgált. Szobrokat állítottak számára. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Vendel társulatokat un. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.
Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.
A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.
Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja, az esedékes korai fagyok miatt, a kinti munkák mielőbbi befejezésére emlékezteti a betakarítókat. A kezében kis bárányt tartó szobra, mint az állatok védőszentje, hazánkban is sokfelé megtalálható a falvak határában, a legelők szélén. Régebben a tiszteletére tartott Vendel-napi miséről szentelt vizet vittek haza, amit a jószágok ivóvizébe öntöttek, védekezvén a bekövetkező bajok ellen.
Október 21. – Orsolya
„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig).
A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél.
Kőszeg környékén és a Somló vidéken hagyományosan ezen a napon kezdték a szüretelést. Ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók meg forralt bort kaptak.
Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Az Orsolya név a latin Ursula magyaros olvasata. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal.
Újabban viszont ezt az eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név valószínűleg totemnév lehetett.
Október 23. – az 1956-os szabadságharc emléknapja
Megemlékezések Baranya szerte
Október 26. – Dömötör
A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg.
Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója.
Dömötör, azaz Szent Demeter napja, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt.Juhászújévnek is nevezik, mert ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra.
Az Alföldön és az ország észak-keleti részében ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, „dömötörözést” rendeztek. Juhásztort, juhászbált, juhbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Különösen híresek voltak az alföldi Dömötörözők több napon át tartó ünnepségei. Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise utáni bürgepaprikás – lakomán ott voltak a város vezető emberei, és a csábító dudaszóra olykor bizony táncra perdültek még a tisztelendő urak isEz volt a bezáró mulatsága a juhászévnek.
A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.
Ha a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör „táncoltatta”, abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak.
Október 27-28.
Nyári időszámítás vége – óra átállítás
2012. október 28-án hajnali 3:00 órakor hajnali 2:00 órára kell állítani az órákat. Így 1 órával többet alhatunk… (Akik ezen az éjszakán ügyeletben lesznek, 1 órával többet ügyelnek…)
Október 28. – Simon Júdás
Ez a nap arról nevezetes, hogy Hegyalján, Tokajban ilyenkor kezdték a szüretet.
Biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: „Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára.”
A két tanítvány emléknapja (október 28.) nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranya falvaiban időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: „Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás.”
vagy:
Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gatyás.
Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: „Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás.”
Szegedi változata:
Mögérkezett Simon Júdás
Jaj mán néköd pőregatyás.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.
Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának napja volt.
Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.