Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog.

Kézzel fogni a kézzelfoghatatlant. Nem egyszerű vállalkozás. Pedig érdeklődő akad bőven, anno az akkori polgármester India nagykövet asszonyát személyesen kísérte a helyszínre, a Föld szívcsakrájának megtekintésére. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: “A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de pl. a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van.”

A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él a Kárpát-medence népeinél: Közép-Európát az itt élő népek kontinensünk szíveként emlegetik.

A Kárpát-medence ásványtani, földrajzi, növény- és állattani, és természetesen szellemi egysége köztudott. Az már kevésbé, hogy mindennek éppen ez a szív-erőkör az alapja, a forrása, a táj géniusza. Ha az erejét elhagyó, gyenge szív belső köre, a Kárpát-medence nem kezd azonnal öngyógyításba, akkor hamarosan semmi sem mentheti meg lakóit. Nem vigasz, hogy velünk együtt másokat sem.

De mi is az a csakra?

A szanszkrit eredetű “csakra” szó magyar jelentése “kerék”, amit gyakran lótuszvirágokként ábrázolnak, tölcsér vagy virágkehely formája miatt. A csakrák az ember érzékfeletti részeivel közös szervek, s minden testben sajátos feladatuk van. A csakrák erőközpontok, melyek harmonikus működésük esetén transzformátorokként alakítják át a szervezet és a kozmosz energiáit, s azokat így közvetítik egymás felé. A csakrák az ember fizikai szemmel láthatatlan, szellemi részeinek szervei. A fizikai test a normális érzékszervek számára is érzékelhető, az embernek azonban vannak olyan finomabb testei, amelyek az érzékfeletti, vagy más néven szellemi világhoz tartoznak.

A csakrák ott keletkeznek, ahol bizonyos szellemi energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást. Ezeket a csatornákat nadi-knak vagy meridiánoknak nevezik, melyek közvetítésével az energiaáramlás az étertesten belül zajlik. Számuk hetvenkétezer. Ahogy a vérerek a vért szállítják, úgy áramlik ebben a finom hálózatban az energia. Ahol hét vezeték keresztezi egymást, ott a nyolcvannyolcezer akupunktúrás pont egyike, ahol tizennégy, ott a huszonegy mellékcsakra egyike található. Huszonegy energiapálya metszéspontjában pedig a főcsakrák helyezkednek el. A hét főcsakra a szivárvány hét színével közel megegyező rezgéstartományban működik. Lelki összhang hiányában rezgésszámuk megváltozik, s a csakrák vagy túlpörögnek, vagy lelassulnak, amit a szellemi látó színváltozásként észlel. Ezek a változások hatással vannak az étertestre, illetve azon keresztül a fizikai testre is, így idővel szervi panaszokat, betegségeket is előidézhetnek. A lelki zavarok megszűnésével a csakrák működése, a szervezet energiaellátása helyreáll, s életbe léphetnek az öngyógyító mechanizmusok. Az étertestben a csakrák felelősek az életerők áramoltatásáért, és a test egészséges működését fenntartó energiákért. A csakrák fejlődése teremti meg az alapját annak, hogy a szellemi világokat és azok lényeit megismerjük, így a csakrák szellemi érzékszerveknek is tekinthetők.

Az ősi tudás szerint úgynevezett Szent György-vonalak (Sárkányvonalak) hálózzák be a Földet. Ezek energiarendszerek, egyfajta rezgések. Ahol a vonalak metszik egymást, azok az akupunkturális pontok, hasonlóan az emberi test akupunkturális pontjaihoz. A többszörös vonalkereszteződések egyszersmind szakrális, szentnek tekintett helyek. Ilyen az angol Stonehenge, a görög delphoi jósda, a perui Machu Picchu, az egyiptomi Kheopsz piramis. A Kárpát-medencének azonban egyedülállóan kitüntetett szerepe van a Szent György-vonalak rendszerében. Itt ugyanis az akupunkturális pontoknak olyan sűrűsödése fedezhető fel, amely páratlan a Földön. Ráadásul Budapesttől harminc kilométerre, a Pilisben, Dobogókőn található a Föld szívcsakrája, vagyis az energiavonalak csokra, a legfőbb akupunkturális pont.

A Dunakanyar íve és a folyó elágazásai a régi időkben az egész Pilis hegységet szív alakban fogták körül. Ahogyan az emberi szervezet központja a szív, – amely az életet fenntartó, a folyamatosan megújító energiákat, az Én-erőket hordozó vér keringtetője -, úgy a magyarországi szívcsakra a “földi véráramban” tölti be ugyanezt a szerepet!

Atilla hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket. Birtokában voltak az ősi tudásnak a magyar táltos papok is. Éppen ezért az Ősmagyar Táltos Egyház most arra készül, hogy információs táblákat helyez ki Dobogókő erdei ösvényein, hogy feltüntessék, hol, milyen szakrális hely kereshető fel. Kovács András táltostanár szerint a szívcsakra a Rám hegyen található, a Ferenczy-sziklánál. Ő is egyre több komoly érdeklődőt kalauzol el oda. Az ő segítségével jártak már a helyszínen laoszi és kambodzsai lámák, buddhista szerzetesek is. A kínai shaolin egyház szintén a Pilisben alapított falucskát, s annak is oka lehet. Hitük szerint ugyanis a szívcsakra közelében gyógyul, megújul, feltöltődik az ember.

Ha ezért, ha másért, de érdemes kimozdulni a Pilisbe. Ahol szép a táj, jó a levegő, s a kirándulás önmagában is kellemes élményt hozhat.

Dobogókő Egyesület honlapja

About The Author
-