Gondolom sokan elgondolkodtatok már azon, hogy a XXI. században élünk és a ráknak még mindig nincs ellenszere. Én is, sőt azon is, hogy mikor hallottam utoljára a hírekben olyat, hogy egy nagyon gazdag ember fiatal korában halt meg rákban.
Jó most jöhettek azzal, hogy nagyon sok híresség hal meg rákban és a hírekben is hallani róla.
Meggyőződésem, hogy nem véletlenül nagyon ritka az, hogy egy gazdag ember rákban hal meg, és az is, hogy a ráknak már van ellenszere, csak eltitkolják az egyszerű halandó előtt.
Hogy miért, és hogy kinek az érdeke mind ez?
Egyrészt gondoljunk bele, mekkora mínusz lenne a kormányoknak ha a rák ellenszerét nyilvánosságra hoznák, minden ember 20-30 évvel tovább élne, mennyivel több ideig kellene nyugdíjat fizetni, menyivel több ideig “lógnának” az állam nyakán. Az államnak az a legoptimálisabb ha egy ember csinál 2-3 gyereket, kiiskoláztatja őket, közben dolgozik mint állat, majd mikor eléri a nyugdíj korhatárt meghal.
Logikus, nem?!
Valamint ott vannak a gyógyszergyártó cégek hatalmas befolyásokkal, gondoljunk bele ha kiderülne, hogy a rák ellenszere egy egyszerű kis növény, hány száz milliárdtól esnének el, ha az emberek nem az ők méreg drága gyógyszereiket vennék. Vagy gondoljunk a föld túlnépesedésére.
Számos orvos állítja meg van a rák ellenszere sőt meg is volt mindig is, csak ezeket az embereket kinevetik, sarlatánnak és nevetséges bolondoknak állítják be.
Hallottál már a B17 vitaminról? Ha nem, akkor nemcsoda hiszen számos országban nem engedélyezett.
A B17 vitamin: Dr. Kóny Judit
Az egyik legújabb vegyület a B17-vitamin, melynek gyógyhatását a mai napig heves viták övezik. Az álláspontok még orvosi berkekben sem egyeznek meg ebben a témában. Egyesek bizonyítottnak tartják a szóban forgó vegyület gyógyhatását, mások a hosszú távú eredményekre várnak. Számos neves kutató és hivatalos szerv viszont egyenesen mérgezőnek tartja.
A felfedezéstől a terápiág Ernst Theodor Krebs biokémikus fedezte fel az 50-es évek elején az új molekulát s laetrilnek vagy amigdalinnak, más néven B17-vitaminnak nevezte el. Kutatásai azzal kapcsolatban indultak, miszerint számos olyan népcsoport él a Földön, akik körében a daganatos betegség ismeretlen fogalom. A magyarázatot az általuk elfogyasztott nagy mennyiségű sárgabarackmagban vélte felfedezni.
A B17-vitamin nem más, mint egy ciánvegyület, melynek felépítésében benzaldehid, ciángyök és egy cukortartalmú rész vesz részt. A cianidtartalmú glikozidok a csonthéjasok (mandula, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szilva) magjában nagy mennyiségben fordulnak elő.
A B17-vitamin a leírások szerint azáltal fejti ki gyógyító hatását, hogy a szervezetbe bekerülve a nem daganatos sejtek számára energiát szolgáltat (vagyis tápanyagként funkcionál), a rákos sejtekben viszont a rodanáz enzim hiánya miatt sejtpusztító hatású ciánvegyület és benzaldehid keletkezik. Az egészséges sejtekben a rodanáz (transz-szulfuráz) enzim megtalálható, amely hatástalanítja a mérgező vegyületet.
Lehetséges gyógymód lenne?
Kis mennyiségű ciánvegyület szervezetbe való juttatásával, a rodanáz enzim működése lépést tud tartani, vagyis alacsony koncentráció esetén a cián szervezetbe kerülése nem okoz problémákat. Nagyobb mennyiség esetén viszont az enzim kapacitása kimerül, nem képes az összes ciánszármazék detoxikálására – ezzel a vegyület kifejtheti mérgező hatását. A B17-vitamin készítmények cianidtartalma a gyártók szerint az egészségügyi határérték századrésze, ám a hivatalos szervek zöme ezt nem fogadja el.
A készítmény használata számos országban nem engedélyezett, a hivatalos álláspontok leginkább a készítmények magas ciántartalmára hivatkoznak. Az Amerikai Egyesült Államokban például a laetril alkalmazását 1980-ban egyenesen törvényben tiltották meg, ami azóta is hatályos.
Korlátozzák szinte minden országban
Spanyolország be sem engedi az amigdalint határain belülre, és az Európai Unió más országaiban sem legális a kezelés. A készítmények alkalmazása Magyarországon sem része a daganatos betegségek elleni küzdelemnek. Sem az Európai Unió, sem a magyarországi Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) nem engedélyezte a készítményt gyógyszerként, vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként. A jelentős mérgezésveszély miatt használata nem elfogadott, és a hivatalos álláspont szerint nem tekinthető vitaminnak sem, és ezért a toxikus vegyületek közt tartják nyilván.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a készítmények ennek ellenére egyszerűen hozzáférhetők, számos beteg kezelőorvosuk tudtával szedi azokat. Egyesek – bár a hosszú távú hatásokat nem láthatják még – a betegek általános állapotának, étvágyának, kondíciójának javulásáról számolnak be, hasonlóan más vitaminkészítmények hatásához. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy placebóhatás is okozhat hasonlókat, főleg ha nem felejtjük el, hogy a rákos betegek állapotának javulásában a pszichés faktorok szerepe igen jelentős.
A két oldal szembenállása valószínűleg hosszú ideig megmarad, talán majd a további kutatások és fejlesztések igazolják a felfedezést – vagy a toxicitást. Addig viszont újabb témát szolgáltat az összeesküvés elméletek gyártóinak. A jótékony hatás bizonyítása igazolná a hivatalos szervek gyógyszerlobbiban való szerepét. A toxicitás igazolása viszont egy újabb profitorientált vállalkozás becsületbeli hiányosságait tárná fel.
Élelmiszerek B-17 vitamin tartalma:
Gyümölcsök magja, belseje : alma és körte mag (1-2 mg/szem), kajszibarack mag (4-5 mg/szem), meggy mag (1 mg/szem), nektarin mag (2-3 mg/szem), őszibarack mag (2-3 mg/szem), szilva mag (1-2 mg/szem), aszalt szilva (4-5 mg/szem), alma és körte gyümölcshúsa (általában 8-10 mg), barackok gyümölcshúsa (3-8 mg/db), meggy gyümölcshúsa (kb.1 mg / db), szilva gyümölcshúsa (kb 2-4 mg), feketeribizli (50-90 mg/kg), vörösáfonya (50-70 mg/kg), fekete bodza (50-90 mg/kg), málna, eper (40-50 mg/kg)
Hüvelyesek, babfélék : zöldbab (40-70 mg/ kg), sárgaborsó (100 mg/ kg), lencse (100-150 mg/kg), lima bab (70-150 mg/ kg), egyéb babfélék (80-150 mg/kg). Magvak: keserűmandula (5-7 mg/szem), mandula (2-3 mg/szem),, macadamia (4-5 mg/szem, kesudió (1-2 mg/szem), lenmag (60-70 mg/kg), szezámmag (80-90 mg/kg). Füvek és ezek préselt leve : lucerna (200-300 mg/kg), búzafű (250-300 mg/kg), lóhere (200-300 mg/kg).
Gabonafélék: zabkása (100-200 mg/kg), árpa (50-100 mg/kg), barna rizs (200-300 mg/kg), hajdinakása (200-250 mg/kg), köles (200-300 mg/kg), rozs (200-300 mg/kg, takarmánybükköny (200-300 mg/kg), teljes búzaszem (200-250 mg/kg). Egyéb: bambuszrügy (80-200 mg/kg), fukszianövény (100-200 mg/kg, cirok (100-150 mg/kg), tiszafa – csak tüskék és friss levelek! – (kb. 200mg/kg).
A kajszibarack Közép-Ázsiából származik. Honfoglaló őseink is ismerték a gyümölcs apró termésű vad ősét, amit egy óbudai múmiasírból előkerült barackmag bizonyít. A mostani fajtákat a török hódoltság idején kezdték el termeszteni. A sárgabaracknak többféle elnevezése használatos: kajszi, kajszibarack vagy rózsabarack; a legismertebb és leggyakoribb fajták a korai piros, a ceglédi óriás, a szegedi mamut, a magyar kajszi, a mandulakajszi és a rózsakajszi. A sárgabarack különböző fajtái július elejétől a hónap végéig teremnek. Az érési időszak után a friss gyümölcs helyes tárolással egy-két hétig még eltartható.
A sárgabarack fogyasztásának előnyös hatásai
A gyümölcsöt magas C-vitamin (10 mg/100 g) és karotintartalom (1,8 mg/100 g) jellemzi, ezen kívül jó élelmi rostforrás (3,6 g/100 g). Jellemző ásványi anyagai: kálium, kevesebb foszfor, kálcium, magnézium. Béta-karotinban – melyből a legtöbb a magyar kajsziban van, a legkevesebb a rózsakajsziban – az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. A béta-karotin a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a szem ideális működéséhez, szembetegségek esetén pedig kiegészítő kezelésként is jó hatású. Erősíti a körmöket és a hajat. A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert és fogyasztása jó hatású székrekedés esetén is. A természetes antioxidánsok közül kisebb mennyiségben tartalmaz likopint is, nagyobb mennyiségben pedig flavonoidokat. Mindkét vegyület gyulladáscsökkentő hatású, közömbösíti a szervezetben felszabaduló káros szabadgyököket, összességében pedig egészségvédő és betegségmegelőző szerepük van. Kutatások, kísérletek alapján ezek a vegyületek szerepet játszanak a rákos daganatok (például a prosztatarák) kialakulásának megelőzésében.Fogyasztása, felhasználásaElsősorban nyersen fogyasztjuk, így a legjobb és a legegészségesebb, de felhasználhatjuk gyümölcstortákba, készíthetünk belőle levest, rostos gyümölcslevet. Eltehetjük télre lekvárként, dzsemként, aszalt gyümölcsként és lefagyaszthatjuk nyers állapotban natúr, vagy cukrozott formában. Az üzletekben készen is megvásárolhatóak ezek a termékek. A szeszipar pálinkát állít elő belőle, mandulához hasonló ízű magját pedig az édesipar használja fel.Rövid érési idejében minden nap együnk sárgabarackot, óvodáskorú gyermekeknek azonban ne adjuk naponta, csak alkalmanként; egyszeri adagja 5-6 dkg tisztított gyümölcs. Nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, de különböző formában tartósítva egész évben hozzájuthatunk. A C-vitamin és a vízben oldódó vitaminok koncentrációja csökken a tartósítás során, de a megmaradó és a többi értékes tápanyagokra egész évben szüksége van szervezetünknek.
Feltört magjának hártyás héját távolítsuk el, és csak pár szemet együnk belőle (a mag amigdalint* – egy ciánvegyületet – tartalmaz, amelynek az alternatív gyógyászat rákellenes és gyógyító hatást tulajdonít, ezt azonban a tudományos kutatások nem támasztják alá).
Az aszalt sárgabarack egész évben fogyasztható. Rostanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, viszont nagy az energia- és a szénhidrát- (gyümölcscukor) tartalma. Az aszalt barack gyorsan képes energiát biztosítani szervezetünknek: édesebb, mint a friss barack, ezért sütéshez és desszert készítéséhez használjuk, de csak időnként együnk belőle édesség helyett. Felhasználhatjuk gyümölcskenyér sütéséhez is, müzlik alkotórészeként, stb. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a friss barackban 48 kcal/100 g energia van, az aszalt sárgabarackban viszont 307 kcal/100 g. Szénhidráttartalma: 70 g/100 g. Cukorbetegeknek nem ajánlott a fogyasztása.
Allergiára hajlamos egyének
Az allergiára hajlamos egyéneknél jellemző lehet a keresztallergia. Ezt okozhatja több gyümölcs egy idejű jelenléte; ilyen például az őszibarack-sárgabarack-szilva-cseresznye keresztallergia, vagy az őszibarack, a sárgabarack, a szilva, a banán és a különféle füvek vagy a nyírpollen jelenléte melletti keresztallergia. Létezik paradicsom, sárgabarack, őszibarack és fűpollen jelenléte esetén jelentkező keresztallergia is.
*A magban lévő emulzin nevű enzim és az amigdalin a sejtek különböző részében található. A mag sejtjeinek roncsolásakor az enzim és az amigdalin reakcióba léphetnek egymással, aminek eredményeként cianid szabadul fel. Ez végbemehet gyomorsav hatására is. Az amigdalin más növényekben, például a mandulában is előfordul.
Az élelmiszerízesítőkből eredő cianid engedélyezett mennyisége az élelmiszerekben 1 mg/kg. Kivételek a nugát, a marcipán, és azok helyettesítői vagy hasonló termékek, amelyek 10 mg/kg ot; csonthéjas gyümölcsök konzervjei 5 mg/kg ot; gyümölcsborok 1 mg/l t tartalmazhatnak (Forrás: Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal).